A 18. században a katolikusok mellett evangélikus németek is lakták Györét, akik egyházilag a szomszédos színtiszta evangélikus Izményhez tartoztak.
A györei evangélikusok történetéről Solymár Imre kutatásai nyomán, illetve Spissak Heinrich feljegyzései alapján alkothatunk képet.
Az izményi és györei evangélikusok 1774-ben kezdhették meg önálló anyakönyv vezetését Izményben. II. József türelmi rendelete alapján pedig- élve a szabad vallásgyakorlás lehetőségével- 139 család kérvényezte, majd kapta meg 1784-ben a templomépítési engedélyt. A templom alapkövének letételére 1784. június 13-án, felszentelésére 1785. október 30-án került sor Izményben.
Györei gyülekezet 1801-től lett önálló. Haranglábuk és iskolájuk már volt, önálló templomot is szerettek volna. Templomépítés céljára alapítványt létesítettek 1843-ban, ám a templom felépítése csak 1909-ben vált valóra. A templom 27 ezer korona költséggel, 20 ezer korona kölcsön felvételével épült meg. 1909. november 7-én szentelték fel.
A gyülekezet céljaira 1909-10-ben sokan adakoztak a faluban, sőt a környező településekről, Nagymányokról, Váraljáról illetve Mázáról is. Lang Jakab és neje Tóth Erzsébet györei egyháztagok 2100 koronáért orgonát építtettek, az ugyancsak györei Kraft Gáspár és neje May Katalin 960 koronáért harangot vettek az új templomba.
A második világháborút követően 44 györei német családot telepítettek ki. Vagyonelkobzás alá esett, de Magyarországon telepedett le 7 család. Ez egyben azt is jelentette, hogy a györei németségből mindössze 50 fő maradt. Közülük többen a következő években a közeli városokba költöztek, így az evangélikus templom gyakorlatilag hívő nélkül maradt, hosszú évekig üresen állt, állaga egyre romlott.
A falu polgármesterét, Csoma Józsefet, képviselőtestületét és lakóit is foglalkoztatta, hogyan lehetne megmenteni az enyészettől a templom épületét. Számtalan ötlet született, míg 1989-ben kristályosodott ki a gondolat: iskolává kellene alakítani.
A faluban a tanulás lehetősége már a 17. század közepétől adott volt, de ezzel csak néhány kiváltságos élhetett. Akkor még kevesen látták a tanulás jelentőségét, ezért nem tartották fontosnak külön iskolaépület felépítését. Tanulni a templom épületében lehetett.
A gyerekek dolga a gazdálkodás, illetve a ház körüli munkák elsajátítása volt, a „betűvetés” csak „úri passziónak” tűnt.
A györei első külön iskola felállítására 1788-ban került sor.
Első tanítója az akkor 32 éves Novák Antal volt, őt 1795-ben Náray Ignác követte.
Iskolába kezdetben 33 gyerek járt.
Az iskola még csak egy ház iskolának való kinevezését jelentette. Az új iskolát 1842-ben építették fel a katolikus templom mellé, valószínűleg a mai polgármesteri hivatal helyére.
A györei evangélikusok iskolaháza és harangláb ügyében Heinrich Krug tanító 1799. április 12-én a pécsi püspökhöz fordult. Fát, követ és téglát kért az iskolaépítéshez, aztán már csak területet. A többit önállóan teremtik elő, saját erőből.
Az építést az izményi mesteremberek végezték:
- Konrád Kritzmacher ácsmester
- Johann Erb kőművesmester
- Johann Schnirmann asztalosmester
Az új iskola 18-szor 7 méteres, két szoba, konyhás, 241 gulden 39 krajcár, azaz 482 korona 78 fillérbe került. A költségeket 29 györei gyülekezeti tag állta.
Az iskola épülete a mai óvoda helyén állt.
1801-től már áll az önálló evangélikus iskola épülete, van tanítója: előbb Henrich Krug, majd 1811-től K. Greguss személyében, akiről azt jegyezték fel, hogy a „katolikusokat és protestánsokat egymáshoz közel hozta”, 1819-től az új tanító Wilhelm Heiling.
A két felekezeti iskola 1945-ig működött, majd ezt követően minden gyerek egy iskolába járt. A katolikus iskola helyén az 1-3. osztály, az evangélikus iskola épületében pedig az 5-6. illetve a 7-8. osztály kapott helyet, a 2-4. osztály pedig az ún. Bodony iskolába járt. Ez egy családi ház első szobája volt.
Györe általános iskoláját 1965-ben Izményhez körzetesítették, „visszahozatalára” 1989-ben volt lehetőség. Az osztályokat akkor 3 épületben helyezték el.
Hosszas tervezgetés és számos nehézség után az önkormányzat megvásárolta az evangélikus templom épületét iskola céljára.
Majd ifj. Mózes György tervei alapján felépült a Templom – Iskola, melynek átadására 1994. augusztus 29-én került sor, felszentelését Mayer Mihály pécsi megyéspüspök végezte.
Az épület egységes képet mutat: közepén tornyával az eredeti templom áll, melyhez két szárny épült; nyolc tanteremmel, szertárakkal, kiszolgáló helyiségekkel. Tetőterében könyvtár található, valamint hét szoba, mely a későbbiekben szálláshelyül szolgálhat.
Az iskola építésétől 2013. január 1 - ig önkormányzati fenntartásban működött, majd átvette az állam.
Ebben a formában él tovább az evangélikus templom, szolgálva a fiatalok szellemi fejlődését, szervezve a falusi közösség kulturális életét.
|
Galánthai gróf Esterházy László Pál 
Nagykéri Scitovszky János pécsi püspök, majd bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.
